Tudod sokszor gondolok rád ,magamra és rank.Arra ,hogy mennyire hiányzik egy csókod,az ölelésed,a szív verésed,az hogy egyszerre lélegezzünk.Hiányzik az ,hogy neked bármit elmondhattam.Látom,hogy szenvedsz és nem tudok segíteni nagyon fáj,rád írnék csak félek hogy mit szolnál.
Ordítva suttognám a világnak,hogy mennyire hiányzol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése